Vitaindító
Románia az EU kohéziós politikája és saját regionális politikája megvalósításában kevés sikert ért el. Megítélésünk szerint ugyanis a siker mércéje nem a forrásabszorpció szintje, hanem a regionális különbségek csökkenése: ezen a téren az eredmények megkérdőjelezhetők, s ez biztonsággal kimondható, hiszen 2004 óta, a regionális fejlesztési törvény elfogadása óta kiéleződtek a különbségek.
A helyzettel való őszinte, szakmai és politikai szembenézés elmaradt, így a 2014–2020 közti időszak előkészítése során a kohéziós problémák kezelésével érdemben nem foglalkoztak. A jelenlegi regionális viták, melyek a határok megrajzolásáról és a fővárosok kiválasztásáról szólnak, nem biztosítják a lehetőséget arra, hogy Románia tanuljon a hibáiból és jobb regionális szerkezettel, illetve irányítással vágjon neki a következő tervezési időszaknak.
Ezen őszinte szakmai és politikai szembenézésre biztosít lehetőséget a Hargita Megye Tanácsa által szervezendő Regionalizációs Workshop. Véleményünk szerint az alábbi kérdések megválaszolása segíthet tanulságok megfogalmazásában és a 2014–2020-as javaslatok kidolgozásában:
1. A jelenlegi régiók belső kohéziója gyenge, a jobb gazdaságfejlesztési potenciállal rendelkező nagyvárosok elszívó hatása egyértelműen kimutatható. Kisebb régiókkal ez a probléma orvosolható-e?
2. Az EU Területi menetrendjében és az ESDP-ben megfogalmazott város-vidék partnerségi ajánlások megvalósítása elmaradt Romániában, a nagyvárosok és hinterlandjaik közti szinergiák nem alakultak ki. Milyen régiók segíthetik elő a célkitűzések elérését?
3. A policentrikus térszerkezet kialakulása nemcsak külső cél, de az országos területrendezési tervben is kodifikált feladat Romániában. A jelenlegi regionális szerkezet és a fejlesztési programok irányítása nem veszi figyelembe ezeket az előírásokat és szempontokat. Milyen irányítási, igazgatási feladatok segíthetnék a policentrikus szerkezet elérését?
4. Fennáll a kockázata annak, hogy Románia a 2014–2020-as programozási időszakban az előzőhöz hasonlóan nem hatékony regionális rendszerrel és fejlesztési rendszerrel fog rendelkezni. Hogyan küzdhetők le ezek a kompetenciabeli és tervezési hiányosságok?
5. Az etnikai érvek jelenleg akadályozzák Románia területi reformjának kidolgozását. Ha eltekintünk az etnikai szemponttól mint régiószervező elvtől, akkor egyúttal biztosítható-e az, hogy a nem etnikai alapú régiószervezés ne akadjon el etnikai érveken?
6. Az eddigi regionális politika kudarca nem államigazgatási okokból következett be. Szükséges-e az, hogy a régiók igazgatási feladatokat kapjanak, ha a kohéziós célok elérése a fő célja a regionális reformnak?
Az alábbiakban megtekinthetik a műhelymunkán bemutatott előadásokat:
Antal Árpád – Régió, regionalizáció, regionalizálódás
Borboly Csaba – A régiósítás legyen eszköz, nem pedig cél
Csák László – Regionalizáció a versenyképes Romániáért
Cseke Attila -Lehetnek-e adminisztratív jogosultságai a mai fejlesztési régióknak?
Csutak István – Regionalizáció
Grațian Mihăilescu – Regionalizare şi fonduri UE: Cum să nu faci rău până să faci bine
Horváth Gyula – Régiók és regionális közigazgatás Európában
Pálné Kovács Ilona – Régió, megye, járás (kistérség): múlt- jelen-jövő
