2020. augusztusa óta érvénybe lépett a 174/2020. számú törvény, a 217/2000. számú sürgősségi kormányrendelet módosítását illetően, a minimális fogyasztói kosár jóváhagyásáról. E törvény szerint a tisztességes megélhetéshez szükséges minimális fogyasztói kosár képezi innentől a fő elemet az országosan garantált minimális bruttó alapbér kiszámítása során, valamint a bérpolitikák esetében is. A fent említett törvényre való tekintettel, szükségesnek tartottuk feltérképezni a fogyasztói kosár alakulását Hargita megyében.

A felmérés legfőbb következtetései:

  • Románia esetében, ahogy 2018-ban úgy 2019-ben, sőt 2021-ben is alacsonyabb a minimálbér, mint amennyi egy minimális, méltányos életszínvonal megtartásának a költsége.
  • A háztartási bevételek szempontjából fontos figyelembe venni olyan jövedelemforrásokat is, amelyek kimaradnak a háztartási bevételek és kiadások kiszámításából. Ilyenek például az APIA támogatások, a közbirtokosságoktól származó éves jövedelmek vagy más feketén végzett munkák után származó jövedelmek.
  • Szükségszerű, hogy az alapbéremelés jól átgondoltan történjen, hiszen a minimálbérek emelkedése számos gazdasági hatással járhat. Hatására megnövekedhetnek az élelmiszer és szolgáltatás árak, ugyanakkor a kis és középvállalkozókat is nehéz helyzetbe hozhatja.
  • Habár külföldön magasabb mind a minimálbér, mind az átlagbér, mégis a külföldön dolgozók jelentős többsége a pénzspórlás érdekében a fogyasztói kosárba bekalkulált számos tételt megvonja magától, vagy jövedelme töredékét fordítja rá.
  • A romániai fogyasztói kosár összehasonlítása más országok fogyasztói kosarával nem lehetséges tételenként, csupán a fogyasztói kosarak összértéke mentén. Ugyanis az országok különböző tétleket sorolnak az egyes kategóriákhoz. Ez alapján lehet, hogy Románia esetében a lakással kapcsolatos költségek tartalmazzák akár a tisztítószereket is, míg más országok esetében ezeket egy másik kategóriához sorolják. Vannak olyan költségek is, amelyeket egyik ország belekalkulál a fogyasztói kosár bizonyos alkategóriájának összértékébe, míg más országok külön, vagy másképpen kezelnek. Erre lehet akár egy példa az oktatással kapcsolatos költségek. Mindezek fényében mutatkozhatnak eltérések a fogyasztói kosarak különböző tételeinek értékeiben.
  • Tényszerű, hogy a külföldön munkát vállalók számos esetben megszorítások révén jelentősebb összegeket tudnak megspórolni. Mindezt ugyanakkor olyan tényezők árán, mint a honvágy, a családtól és hazától való távollét, alacsonyabb életszínvonal, magányosabb élet.
  • Ha ugyanolyan színvonalú lakhatást szeretnénk megengedni magunknak külföldön, mint amilyenben itthon van részünk, akkor az ottani keresetünkből az nehezebben kivitelezhető, mint itthon.
  • Amennyiben úgy számítjuk, hogy egyetlen minimálbért kereső személy bérel egy egyszobás, 40 m²-es bútorozott lakást Tübingenben, az illető személynek a havi keresetének 62%-át szükséges lakbérre áldoznia, Nagykanizsán a bevétele 52%-át, Csíkszeredában a minimálbére 58%-át kell a bérleti díj fedezésére fordítania, míg Middleton esetében az illető személy a minimálbére teljes egésszével sem tudja fedezni a lakbérköltségeket.

A jelentés ITT olvasható.

 209 total views,  1 views today