Elemzésünk a három székelyföldi megye fontosabb gazdasági folyamatainak jellemzőit hivatott bemutatni a 2o12-es évre vonatkozóan.
Az ipari termelés indexének pillanatfelvételét vizsgálva, megfigyelhető, hogy az egy évvel korábban mért adatokhoz képest 2013 januárjában Kovászna és Hargita megyében a termelés volumene csökkent, míg Maros megyében az országos átlagot is meghaladva tovább bővült.
Némileg ellentmondásos a kép, hogy az ipari forgalom nem követi Hargita és Kovászna megyében a termelés alakulását, sőt azzal éppen ellenkező tendenciát mutat. Kovászna megyében például a tavaly januárjához képest az ipar 13,9%-al nagyobb értékű forgalmat bonyolított le, úgy, hogy közben közel 10%-al csökkent a termelés volumene.
Kevésbé meglepő, hogy Maros megye messze meghaladja a másik két székelyföldi megyét a 2012-ben lebonyolított export értékét tekintve. A külkereskedelmi arány tekintetében a legkedvezőbb pozícióban a székelyföldi megyék közül Kovászna megye van, 0,95%-os export-import aránnyal. Ez Maros megyében 0,792%, míg Hargita megyében 0,755%.
A külföldi tőkerészvétellel bejegyzett vállalkozások számára 2012-ben a legvonzóbb Maros, a legkevésbé vonzó megye Kovászna volt.
A turistaérkezések a harmadik negyedévben csúcsosodnak mindhárom székelyföldi megyében. Az érkezések és vendégéjszakák többsége a hotelekre koncentrálódik. A szállásadói kapacitások leginkább Kovászna megyében és legkevésbé Hargita megyében kihasználtak. A statisztikák szerint a legkevesebb turista Kovászna megyébe érkezett, de a tartózkodási idő itt átlagosan hosszabb volt, mint Hargita megyében.
A három megyében összesen több lakás épült a vidéki térségben, mint a városokban. Kovászna megyében ezzel ellentétes volt a tendencia, itt a tavaly több lakás építését fejezték be a városon, mint vidéken.
Az elemzés letölthető itt 
