Az új kormány néhány hónapos regnálása és az államfővel vívott politikai bokszmeccs rövidtávon megmutatkozó makrogazdasági hatásai igencsak kedvezőtlenek. Az ország iránti befektetői bizalom csökkenése, a folyó fizetési mérleg hiányának növekedése, vagy éppen a lej történelmi mélypontra történő zuhanása mind-mind a politikai stabilitás térvesztésével összefüggő jelenségcsoport eredői. Elemzők szerint az őszi választások konszolidálhatják a román helyzetet, addig azonban tovább romolhatnak rövidtávon a gazdaság mutatói.
Köztudott, hogy a gazdaság működésében a várakozásoknak igencsak nagy a jelentősége, és a valószínűsíthető kilátások kedvező vagy éppen kedvezőtlen volta akár a reálgazdasági folyamatokat is befolyásolhatja. Minden bizonnyal ezt a közgazdaságtani alaptételt az Országos Előrejelzési Bizottság (OEB) és maga a kormány is jól ismeri (megjegyzendő, hogy az OEB nem egy független szakmai szervezet, hisz a Pénzügyminisztérium alárendeltségébe tartozik). A júniusban napvilágot látott, talán indokolatlanul is optimista rövidtávú OEB előrejelzés legalábbis ezt sejteti velünk, hisz az idénre 1,7%, jövőre 3,1%, míg 2015-re közel 4%-os növekedést jósol.
A kormány a vonatkozó költségvetési törvényben egyébként eredetileg 1,8% -2,3%-os növekedéssel számolt az idei évre, amelyet később az IMF-el való egyeztetést követően 1,5%-ra módosított. Az augusztusi gazdasági adatok ismeretében pedig további 0,3 százalékponttal, immár 1,2%-ra rontotta prognózisát. Az általunk feldolgozott OEB júniusi jelentésében még 1,7%-os növekedéssel találkozhatunk.
Megjegyzendő, hogy az ország gazdasági helyzetére vonatkozó előrejelzéseket nem csupán a kormány, hanem számos nemzetközi intézmény is tett. Ezek az előrejelzések igencsak nagy változékonyságot mutatnak annak függvényében, hogy éppen ki és mikor adta prognózisát.
Az IMF újabban 1% körüli növekedést tart az idénre elfogadhatónak, jövőre pedig mintegy két és fél százalékos növekedéssel számol.
Az EBRD májusban 0,8%-ról 1,2%-ra javította az idei évre vonatkozó előrejelzését, hogy aztán a külső gazdasági körülmények (a régió várt dinamikájának elmaradása, döcögő export, stb.) és a belső politikai válság hatására azt ismét 0,8%-ra rontsa. A Világbank az év közepén ugyancsak korrigálta előrejelzését (1,5%-ról előbb 1,2%-ra), míg az EU 2%-os projekciója az év elején 1,6%-ra majd később 1,4%-ra módosult. Utóbbiak esetében további lefele irányuló kiigazítás lenne várható, ugyanakkor kivétel nélkül mindegyik hivatal rontott a jövő évre vonatkozó előrejelzésein is.
Országos kilátások
AZ OEB egy korábbi (májusi) jelentése alapján az ország gazdasági növekedése az infláció további mérséklődése mellett történik (2,5%-os éves fogyasztói árnövekedés és GDP deflátor 2015-re). Az államfő leváltása körül kialakult politikai válság (és egyéb körülmények) eredményeként leértékelődött nemzeti valuta tovagyűrűző inflációgerjesztő hatásait minden bizonnyal a prognózis megalkotói sem láthatták előre.
A májusi jelentés a fizetések reálértékére vonatkozóan tehát kedvező forgatókönyvet helyez kilátásba, az idénre például nem kevesebb, mint 3,3%-os reál bérnövekedést valószínűsít, de kedvező a többi gazdasági mutató is.
Meg kell jegyeznünk, hogy az ország gazdasági növekedése nem csupán saját kapacitásának függvénye, hisz a román gazdaság teljesítménye a EU többi tagországainak teljesítményén is múlik, ahol egyébként az idénre 0% (sőt az euró övezetben -0,3%) növekedés várható. Export tekintetben tehát alaptalan lenne a tavalyi év eredményeire alapozva optimistának lenni, különösen, ha az idei mezőgazdasági termésértékeket is figyelembe vesszük.
A kormány más nemzetközi intézményekkel egyetemben a növekedés motorjának a fogyasztást, a növekvő belső keresletet tartja. A belső kereslet növekedéséhez azonban szükség lenne a reálbérek emelésére, a kormányzati és magán beruházások élénkülésére, valamint versenyképes lakossági és vállalkozói hitelek biztosítására. A kormány foganatosított intézkedéseit tekintve, pl.: minimálbérküszöb emelés és a közalkalmazotti bérek emelése azt mutatja, hogy az állam ezt lehetőségei szerint támogatja. Aláhúzandó hogy lehetősége szerint, hisz mint köztudott a kormánykasszával az új EU-s paktum értelmében felelősen kell bánni. Ez a felelős bánásmód Románia esetében azt jelenti, hogy legtöbb 2,2% illetve 2,8%-os államháztartási hiányt termelhet az idén. A célértékek megtartására irányuló hiányfinanszírozás (és az államadósság finanszírozása, amely a 2008-as érték mintegy négyszeresére növekedett, a GDP 40%-hoz közelítve) tehát az állami beruházásoknak is határt szab, ami a növekedést is lassíthatja. Ezzel párhuzamosan meg kell jegyezni, hogy a fogyasztásnövekedés gazdaságélénkítő hatásai akkor jelentkeznek, ha főként az országban előállított áruk és szolgáltatásokat fogyasztunk. A legutóbbi statisztikák azonban épp ellenkező tendenciát mutatnak, az importnövekedés növekvő ütemére hívják fel a figyelmet, ami ismételten a növekedés ellen hat.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az előbb említett hitelekre még várni kell, ugyanis az a hitelezési gyakorlat, amely a növekedést ténylegesen támogatni tudná még nem indult be az országban, a pénzintézetek óvatos stratégiát folytatnak, hogy meddig arra is csak óvatos becslések adhatunk.
Regionális kilátások
Az alábbiak során a már említett jelentés alapján területi bontásban vesszük szemügyre megyénk, a székelyföldi megyék, valamint a Központi régió valószínűsíthető teljesítményét. Eltekintve a főváros torzító hatásaitól a 2015 céldátumú regionális bontású előrejelzések a középrégió átlagon felüli gazdasági teljesítményéről árulkodnak.
1. ábra: GDP növekedési üteme az ország régióban 2012-2015
A regionális teljesítmény több gazdasági ágazat hozzáadott értékének átlag fölötti növekedési ritmusában is visszaköszönni látszik. Az ipari esetében az idénre nem kevesebb, mint 4%-os bruttó hozzáadott értéknövekedést prognosztizáltak, ami több mint duplája az országos dinamikának (Bukarestet is beleértve). Az OEB számításai szerint 2015-ben ez az ütem nem kevesebb, mint 4,3%-os lesz. Átlagon felüli teljesítményt jósolnak továbbá a régió mezőgazdaságának és az építőipar ágazatnak is, ami pedig a tercier szektort illeti, az előreszámítások alapján a fővárossal számolt országos dinamika szintjét két éven belül eléri a régió. A nettó átlagbérszínvonal várható alakulását tekintve azonban régiónk már csak a középmezőnyben helyezkedik el, míg a bérek dinamikáját tekintve sereghajtó.
A fenti ábra alapján a gazdasági fejlődés ritmusa tekintetében egyfajta közeledés figyelhető meg a régiók között, ami azonban nem jelenti azt, hogy a tényleges fejlettség (GDP/fő) tekintetében is egymáshoz közelítenének a régiók, sőt, az adatok növekvő területi különbségekre hívják fel a figyelmet. Ennek oka, hogy eleve más fejlettségi szintről startolnak az ország régiói és azonos dinamika nagyobb különbségeket szül. Ez a tendencia jól megfigyelhető az alábbi ábrán is.
2. ábra: GDP/fő várható alakulása az ország régióiban 2012-2015
A referenciaként használt Nyugati régióhoz viszonyítva 32,3%-ról (2001) 47,2%-ra növekedik az ország legfejletlenebb régiója esetében a fejlettségbeli különbség. Számunkra még izgalmasabb, hogy a Nyugati régióhoz képest leszakadni látszik a Közép régió is, ahol a 2001-es 1%-os fejlettségi különbségszint az előrejelzések szerint 2015-re 13,8%-ra növekedik. 2001-hez képest mintegy 28%-al növekedik a referenciaként alapul vett Nyugati régió fejlettségbeli különbsége az összes többi régióhoz képest és 26,5%-al a nettó átlagbérek különbségeit jelző érték.
Regionálisan tehát már rövidtávon felerősödni látszik a szétfejlődés, amelynek megállítására egy új területfejlesztési politikára lenne szükség.
Mi a helyzet a régión belül?
Az adatok szerint a régió gazdasági növekedése az országos átlag fölötti, 2,2%-os lesz 2012-ben. A regionális átlag fölött teljesít Brassó és Maros megye, míg Hargita megyében a gazdasági növekedés várható értéke az idén az országos átlaggal lesz megegyező. A székelyföldi megyék esetében a régió átlagos növekedési ütemétől elmarad Hargita megye, de még inkább fenyegeti a regionális leszakadás veszélye Kovászna megyét.
3. ábra: Az ország, a Közép regió és a székelyföldi megyék növekedési üteme 2012-2015
A regionális GDP szerkezetét vizsgálva nem fedezhetünk fel rövidtávon érdemi változásokat, Maros megye 20%, Hargita megye 9,7% és Kovászna megye 6,3% körüli részesedése nagyjából változatlan marad (2000-ben ezek az értékek egyébként 12,2% és 8,7% körül alakultak).
4. Ábra: Regionális GDP szerkezet 2015-ben
A jelentés értelmében 2007 és 2015 között azonban már kimutatható mértékben növekednek a területi különbségek a régión belül is. A GDP/fő tekintetében például a megyék szórás értéke 1036 Euro/főről, 1747 Euró/fő értékre növekedik, ami egyértelműen a megyék közötti fejlettségi különbségek növekedését jelzi. Ezzel párhuzamosan növekedik a munkatermelékenység különbsége is. 2015-re a régió megyéit ez alapján három csoportba sorolhatjuk. Várhatóan a regionális átlag fölött lesz majd Brassó és érdekes módon Fehér megye, a regionális átlag körül teljesít majd Maros és Szeben (bár itt is megfigyelhető egy lassú leszakadás) és sereghajtó Hargita és Kovászna. Míg például Brassóban egy foglalkoztatottra folyó áron több, mint 175.000 lej fog jutni, addig Kovászna esetében ez az érték a magas munkanélküliségi ráta ellenére is csupán 132.000 lej körül alakul.
A munkanélküliség esetében a székelyföldi megyék adatai, bár a trendek minden esetben csökkenést prognosztizálnak meglehetősen nagy különbségeket mutatnak. Kiugróan magas Kovászna megyében a munkanélküliségi ráta, amely mind az országos, mind pedig a regionális átlagot meghaladja. A regionális átlaghoz közelítenek Hargita megye adatai, míg ennél némileg kedvezőbbek a Maros megyei adatsorok.
5. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása 2012-2015
Végül pedig szólnunk kell a nettó átlagbérek alakulásáról is, ami nem minden esetben felel meg a megyék fejlettségi szintjének, így ezeket fenntartással kell kezelnünk. Például az alacsonyabb fejlettségi mutatóval, kisebb munkaerő termelékenységgel és nagyobb munkanélküliségi rátával rendelkező Kovászna megyében magasabb nettó átlagbéreket jósolnak (1361 lej), mint Hargita megyében (1269).
6. ábra: A nettó havi átlagbér alakulása 2008-2015
Összegzés:
• A kormány számára jelentős erőfeszítést igényel majd összeegyeztetni a növekedési célokat a hiánycélokkal. Kulcsfontosságú a stabil politikai helyzet, a kiszámítható gazdaságpolitikai és jogszabályi környezet és a befektetői bizalom újjáépítése. Az őszi parlamenti választásokat is ennek megfelelően kell lebonyolítani.
• Az előreszámítások alapján, a Középrégió átlagon felüli fejlődési pályát fut be az elkövetkezendő 3-4 évben. A régió viszonylagos jó teljesítményét az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság országos átlagon felüli teljesítménye adja. Ezek olyan ágazatok, amelyek köztudottan nem a székelyföldi gazdasági térre koncentrálódnak, a növekedés motorja így elsősorban Brassó-Szeben-Maros tengely lesz.
• A versenyben maradásért, a leszakadás megfékezéséért szükség mutatkozik a székelyföldi reindusztrializációra. Ösztönözni kell a magas hozzáadott értéket termelő ipari vállalatok megtelepedését és a helyiek fejlődését megfelelő helyi üzleti környezet kialakításával. Erre az új EUs- politikák is nagy hangsúlyt fektetnek.
• A válság tanulságait felhasználva érdemes több iparágra alapozó gazdaságfejlesztési modellben gondolkodni. Székelyföldön a megyei és a helyi önkormányzatok megrendeléseikkel ellensúlyozhatják a piac működéséből adódó hiányokat, közbeszerzéseikkel élénkíthetik a helyi gazdaságot, támogathatják a felzárkózást.
• A tényleges fejlettség tekintetében tovább növekednek a regionális különbségek az országban. Néhány földrajzi, gazdaságszerkezeti, közlekedési és más előnnyel rendelkező nagyvárosi térség szigetszerű kiemelkedése tovább fokozódik, amely bár ellensúlyozhatja a főváros polarizációs hatását, növeli a város és vidék közötti különbségeket. Ez a helyzet új kihívások elé állítja a jövőben a román területfejlesztési szakmát.
• A területi különbségek nem csupán az országon belül, de a régión belül is tovább növekednek. Brassó megye tovább növeli előnyét a régió többi megyéivel szemben, a leszakadás által leginkább veszélyeztetett székelyföldi megye Kovászna.
• Támogatáspolitikai szempontból kedvezőtlen lehet Székelyföld számára a jelenlegi regionális szerkezet, mivel a régió fejlettségi mutatói elfedik Székelyföld gazdasági problémáit, és a valós fejlettségi szint által megkívántnál kisebb mértékű támogatást tesznek hozzáférhetővé.
• Az átlagbér és munkanélküliség alakulására vonatkozó előrejelzések alapján a lakosság életszínvonalára vonatkozó messzemenő következtetéseket több ok miatt sem szabad levonnunk (pl.: statisztikákban meg nem jelenő jövedelmek). A munkanélküliséget (frikciós) megyei programokkal, munkabörzékkel, képzések szervezésével tovább lehetne csökkenteni Hargita megyében.
• Az előrejelzés adatai, ahogyan azt a bevezetőben is érzékeltettük megalapozatlanul optimista képet vetítenek előre. Ez az új kormány kommunikációs stratégiájának része. Nem szabad elfelejtenünk azt, hogy a Kormány utólagos korrekciói az ország növekedésére vonatkozóan a regionális és megyei értékeket is felülírják.
Feldolgozott jelentések:
Comisia Națională de Prognoză: Proiecţia principalilor indicatori economico – sociali în PROFIL TERITORIAL până în 2015 – itt
Comisia Națională de Prognoză: PROIECŢIA PRINCIPALILOR INDICATORI MACROECONOMICI PENTRU PERIOADA 2012 – 2015 – itt
