Rövid összefoglalás az IRES 2011 decemberében és 2012 szeptemberében készített felméréseiből- 2012.09.20.
A kutatás háttere: a független Romániai Értékelési és Stratégiai Intézet (IRES) évek óta nyomon követi a romániai társadalmi folyamatok alakulását. Aktivitásuk során rendszeresen készítenek a bizalom általános szintjével és a különböző politikai erők népszerűségével kapcsolatos felméréseket is.
A rövid összefoglalónk tárgyát képező kutatásokat 2011 decemberében és 2012 szeptemberében készítették.
A kutatás módszertana: Rétegzett mintavétel, véletlenszerű telefonos lekérdezés. Az alappopulációt az ország lakossága képezte. A mintába 1.312 felnőtt korú lakos került bele. A hibahatár értéke +-2,8%, 95%-os megbízhatósági szint mellett.
A kutatás legfontosabb eredményei és vonatkozó megjegyzéseink:
• Az ország lakosságának 80%-a változatlanul úgy gondolja, hogy a dolgok rossz irányba mennek!
Ezen az arányon a kormányváltás sem segített, hisz egy évvel korábban is ugyancsak ennyi volt a pesszimisták aránya.
• A lakosság jobban érdeklődik a politikai történések iránt, mint egy évvel korábban.
Az idei év politikai történései, a fokozott médiakommunikáció, a választások az embereket egyre inkább érdekeltté teszik a politikai történések iránt (korábban 27%, most már csak 17% nem érdekelt).
• Az emberek tájékozottabbnak gondolják magukat, mint egy évvel korábban, politikai információik zömét pedig a TV képernyőin keresztül szerzik.
A TV elsődleges politikai információforrás szerepe változatlanul magas (81%). Lassan araszol felfele az internet, mint politikai hírforrás is.
• A legtöbbek által kedvelt politikus Ponta (24%).
Egy évvel korábban Antonescu volt ugyanekkora arányban a leginkább kedvelt politikus, az ő népszerűsége azonban csökkent, Basescu pedig népszerűbb, mint egy évvel korábban (17%-on áll).
• A csapongók aránya több mint tavaly. Közel 40%-ban szavaztak több mint egy pártra az elmúlt 20 évben.
Az egyik politikai erőtől való átpártolás egy másikhoz a kormányváltást megelőző politikai migrációval is összefügghet. Ha a politikai elit ezt a gyakorlatot követi, ne lepődjünk meg azon ha a választópolgárok is. Ez ugyanakkor jó fokmérője a pártokból való kiábrándulásnak is. A megkérdezettek közel egyharmada hajlandó lenne akár egy újonnan létrehozott pártra is adnia voksát.
Tekintettel a decemberi választások közelségére és az intenzív állandó politikai kommunikációra a bizonytalanok aránya még mindig számottevően magas. Magatartásuk perdöntő lehet a téli választásokon.
• A lakosság fokozódó figyelemmel követi a közvélemény kutatások eredményeit.
Ez azért fontos, mert mint tudjuk a közvélemény kutatásban nemcsak az eredmény, de maga a folyamat is fontos. Ez az egyik legjobb kommunikációs és közvélemény formáló eszköz.
• Magas részvételi hajlandóság mutatkozik (84%) a parlamenti választásokon.
Ez a részvétel a korábbi és az erdélyi vonatkozású kutatások alapján alacsonyabb lesz a magyarlakta térségekben, ami aggályos lehet az RMDSZ parlamenti részvételére nézve is.
• A lakosság a PP-DD népszerűségének növekedését valószínűsíti.
Az emberek és egyre nagyobb arányban gondolják úgy (a megkérdezettek közel kétharmada), hogy parlamenti tényezővé válik.
• A megkérdezettek többsége a PDL számára egy koalíciós szereplést valószínűsít az idei választásokra, valamint M.R. Ungureanut tartják esélyes elnökjelöltnek a PDL részéről.
Kérdés, hogy van-e értelme egy potenciális jobbközép koalícióban valós esélyeket latolgatni a pártoknak (beleértve az RMDSZ-t is).
• Az USL nyereségében sokan bíznak. Folytatódó politikai harcok?
62% gondolja, hogy az USL nyeri a választásokat, 24%, hogy a PDL. 58% véli úgy, hogy az USL a szavazatok több mint felét szerzi meg, ugyanekkora arányban gondolják azt, hogy habár az USL megnyeri a választásokat, az államfő mégsem fogja Pontát kinevezni miniszterelnöknek.
A megkérdezettek többsége valószínűnek tartja azt, hogy az USL még az idén megpróbálja ismét felfüggeszteni az államfőt.
Háromnegyede a megkérdezetteknek úgy véli, hogy tovább folytatódnak a politikai csatározások az USL kormány és az államfő között. Ezzel párhuzamosan a megkérdezettek kétharmada a schengeni övezethez történő csatlakozásban további késésre számít.
• Az életszínvonallal kapcsolatos pesszimista értékelések.
A lakosság háromnegyede úgy véli rosszabbul fogunk élni az idén ősszel, mint az év első negyedévében, több mint fele gondolja úgy, hogy csökken a jövedelme.
Mindez történik annak ellenére, hogy a kormány hangsúlyosan kommunikálja a javuló gazdasági kilátásokat, kilátásban helyezte a reálbérek növekedését, stb.
A kutatás eredményei elérhetőek az alábbi linken itt:
