A munkaerőpiac kínálati oldala Hargita megyében - Hargita Megye Tanácsának elemző csoportja

Rövid elemzésünk célja, a Hargita megyében meghirdetett állások alapján egy helyzetképet adni arról, hogy mely ágazatokban számottevő a szakképzett munkaerő iránti kereslet. Az elemzéshez felhasznált adatsorokat a Hargita Megyei Munkaerő Elhelyező Ügynökségnél lejelentett állások képezik.

(Megjegyzés: az adatok alapján nem vonhatóak le teljes értékű következtetések a valós megyei munkaerőpiaci igényekre vonatkozóan, viszont ez az egyetlen olyan hivatalos adatsor, amely rendelkezésünkre áll. Az elemzés során, csak azokat a szakmákat vontuk be a vizsgálatba, amelyekre legalább 10 munkaerőigény létezett – beiskolázási szempont).

Az elemzés során a következő két szempont került vizsgálatra:

1. A meghirdetett állások szakágazatonkénti megoszlása
2. A meghirdetett állások szezonális jellege

1. A meghirdetett állások ágazatonkénti megoszlása
2011 januárjától 2012 szeptemberéig összesen 9020 munkahelyet jegyeztek a Megyei Munkaerő Elhelyező Ügynökségnél. Ezeket a következő gazdasági-foglalkoztatási kategóriákba sorolhatjuk:

Építőipar	1338
Konfekció és textilipar	1227
Kereskedelem	1208
Más, képzettséget nem igénylő, vagy munkahelyi képzést igénylő állások	870
Fafeldolgozó ipar	816
Más, szakképzetlen munkaerő	717
Ipari szakmunkások	676
Vendéglátás, turizmus	392
Felsőfokú végzettséget igénylő munkakörök	353
Szállítás	287
Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás	234
Egészségügy	207
Könyvelők, tisztviselők	180
Irodai tevékenységek	144
Élelmiszeripar	89
Más, szakképzettség szempontjából be nem sorolható állások	85
Tanügy	74
Bányászat	55
Informatika	48
Kézművesek	20

Néhány ágazat esetében megnéztük alaposabban azt is, hogy az ágazaton belül milyen szakmák iránt mutatkozott igény.

A vizsgált időszakban az építőiparban volt meghirdetve a legtöbb állás, aminek fele (560 állás) szakképzetlen munkaerő alkalmazására vonatkozott. Ezen iparágban a szakképesítést igénylő állások eloszlása a következő:

Építőipar – szakképesítést igénylő állások	Összesen	Jan.-Márc. 2011	Ápr. – Szept. 2011	Okt. 2011- Márc. 2012	Ápr. – Szept. 2012
Gépkezelő	63	13	12	14	24
Kőműves	353	39	101	93	120
Festő	43	5	9	15	14
Csoportvezető – építkezés	4	1	2	1	0
Szakképzett munkás – építkezés	108	25	37	21	25

A második legtöbb foglalkoztatottat igénylő ágazat, a konfekció és textil ipar. Itt már sokkal számottevőbb a szakképzett munkaerő iránti igény, a meghirdetett állások 80%-át teszi ki. Ugyanakkor a feldolgozott adatokból nem lehet következtetni arra, hogy a meghirdetett állások közül hány vonatkozik új munkahelyre és hány állást hirdettek a fluktuáció ellensúlyozása végett.

Konfekció és textilipar

Összesen

Jan.-Márc.

2011

Ápr. – Szept. 2011

Okt. 2011- Márc. 2012

Ápr. – Szept. 2012

Szakképzett munkás – készruha ipar

961

155

110

613

Szakképzetlen munkás – készruha ipar

252

108

A szakiskolai képzés szempontjából továbbra is jelzés értékű lehet, hogy jelentős a szakmunkások iránti igény úgy a fafeldolgozó iparban, mint az ipari szakmunkások iránt általában (villanyszerelők, géplakatosok). A meghirdetett állások jellegét tekintve az is elmondható, hogy mindkét iparágban változatos munkakörökben történik a foglalkoztatás, így nagyon fontos egyrészt az alapképzés minősége, majd az ágazaton belüli szakosítás, lásd ács és restaurátor-ács iránti érdeklődést, de ugyanez elmondható a géplakatosok esetében is, ahol úgy egyszerű, mint komplex gépek karbantartására, működtetésére alkalmas munkaerőt is keresnek.

Ipari szakmunkások	Összesen	Jan.-Márc. 2011	Ápr. – Szept. 2011	Okt. 2011- Márc. 2012	Ápr. – Szept. 2012
Géplakatos	225	46	91	29	59
Autószerelő	104	23	30	31	20
Villanyszerelő	93	30	24	25	14
Műhelyvezető	15	0	5	7	3
Esztergályos	63	13	28	9	13

Faipar	Összesen	Jan.-Márc. 2011	Ápr. – Szept. 2011	Okt. 2011- Márc. 2012	Ápr. – Szept. 2012
Szakképzett munkás – fafeldolgozás	106	5	33	28	40
Ács	239	25	88	60	66
Restauráló ács	28	4	13	3	8
Csoport vezető – fafeldolgozás	10	2	3	5	0
Asztalos	424	39	100	83	202

2. A meghirdetett állások szezonális jellege

A meghirdetett állásokat két periódus szerint soroltuk, hidegebb hónapok (október – március), valamint melegebb hónapok (április – szeptember) alapján.
Vizsgált periódusok:
I. periódus: 2011. január – március (2010. október – decemberi periódusra nincs adat)
II. periódus: 2011. április – szeptember
III. periódus: 2011. október – 2012. március
IV. periódus: 2012. április – szeptember

Összegségében, az elemzés szempontjából elenyésző a különbség az adott periódusok között. Azok a szakágazatok – mint például az építkezés vagy mezőgazdaság, ahol a munkavégzés időjárás függő – sem mutatnak szezonálisan nagy különbséget. Ennek az egyik oka lehet a nem hivatalos foglalkoztatás, valamint a napszámos törvény által adott keretek, (amelyekre vonatkozóan adatokat nem tudtunk elérni) de mindkét esetben megállapítható, hogy ezen időszakos munkálatokra nagyrészt szakképzetlen munkaerőt alkalmaznak.

Hangsúlyosabb különbséget a faipar és a vendéglátó ipar esetében tapasztalhatunk, értelemszerűen itt a meleg időszakban több volt a meghirdetett állás. Arra viszont ismét nincs adat, hogy ezen állások időszakosak, vagy meghatározatlan időre voltak kialakítva.

Összegzés

• 2012. január – szeptember időszakban 8,25% nőtt a hivatalosan lejelentett munkahelyek száma, az előző év azonos periódusához viszonyítva. Ez számadatban összesen 4288 munkahelyet jelent (előző évben 3961 munkahely).
• Előzetes feltevésünk, miszerint a meghirdetett állások megoszlása többnyire követi a foglalkoztatási struktúrát csak részben bizonyosodott be. Láthatjuk, hogy míg például az építőiparban dolgozik a megyei foglalkoztatottak kevesebb, mint 5%-a, addig az ágazatban meghirdetett állások közel 15%-át tette ki a teljes munkahelykínálatnak. Ez a fajta aránytalanság leginkább a mező- és erdőgazdálkodás esetében szembetűnő.
• A meghirdetésre kerülő munkahelyek számának növekedésével párhuzamosan egyfajta szerkezeti átalakulás jelei is kirajzolódni látszanak, bár nagyobb intervallum vizsgálata lenne szükséges a trendszerű változások kimutatására.
• Például növekedés volt tapasztalható a textil- és konfekcióiparban (158%-os növekedés), a faiparban (52,8%), a vendéglátásban (35,5%) és az építőiparban (29,7%), míg csökkenés volt tapasztalható az ipari szakmunkások (34,23%-al), a kereskedelem (-17,24%), a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörök (-11,7%) és az élelmiszeripar (10 fő) esetében.
• Jelentősen csökkent ugyanakkor a mezőgazdasági és erdészeti ágazat munkaerőigénye (52,64%), aminek magyarázata lehet az idei év gyenge mezőgazdasági teljesítménye, valamint a napszámos törvény 2011. májusi hatályba lépése.
• Látható, hogy az alapszintű szakoktatás mellett a magasabb szintű képzettség megszerzésére is szükség van. Különösen a műszaki és gazdasági felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek iránt számottevő a kereslet, ugyanakkor egyes szakmákon belül növekedik a specifikus szakosodás igénye is.
• Az adatok alapján megállapítható, hogy továbbra is komoly igény mutatkozik a szakemberekre a helyi termelői és szolgáltatói szektorban egyaránt. Kérdés marad, hogy a megyei szakoktatás rendszere mennyire tudja tartani a lépést a változó munkaerőpiaci igényekkel.

1. Ábra: A munkahelyek számának alakulása (2011 jan.-szept. – 2012 jan.-szept.)