Egy térség, ország, régió vagy megye versenyképességét és élhetőségét alapvetően befolyásolja a közművekhez való hozzáférés aránya és ennek területi eloszlása. Románia e téren tudjuk, hogy rosszul áll és különösen a vidéki térségek infrastruktúra ellátottsága gyenge. Hargita megye többsége ilyen vidéki térségekből áll, számos elszigetelt, távol fekvő településsel, ahova rendkívül költséges az infrastruktúra kiépítése. Az életminőség mellett azonban a gazdasági fejlődésnek is a legnagyobb gátja az infrastruktúra kiépítetlensége, mert akadályozza mind a helyi vállalkozások versenyképességét, akülföldi befektetéseket, de a turisztikai szektor felfutását is.

Hargita Megye Tanácsa az elmúlt négy évben lépéseket tett ezen hátrányok felszámolására.

1. ábra: A 300-nál kevesebb lélekszámú településeken kiépült vízvezetékek hossza 2008-2011 (km)

graf1

Forrás : Hargita Megye Tanácsa Beruházási igazgatóság adatai

A ‘Kisvíz’ program keretében csupa olyan apró falu jutott vezetékes ivóvízhez, ahol korábban nem volt kiépített minőségi hálózat. Azt mondhatjuk , hogy a program keretében 2011 végéig kiépült több mint 404 kilométer vezeték és esetenként a járulékos berendezések igazi életminőség ugrást okoztak ezekben a falvakban élő közel 2000 embernek.

A következő ábra (ábra 2.), az egyéb forrásokból is kiépült vízvezetékek hosszának alakulását mutatja éves bontásban. Erről leolvasható, hogy minden évben száz kilométer felett volt a kiépített hálózat hossza és összehasonlítva a csatornaépítések ütemével azt az örvendetes tényt állapíthatjuk meg, hogy közel együtt mozog a két hálózat fejlesztése, elkerülve a közműolló túlzott kinyílásának veszélyét. A vízhálózat fejlesztések által érintett településeken több mint 45 ezer ember lakik (a megye lakosságának 13%-a), míg a csatornahálózat bővülése több mint 80 ezer ember (a lakosság 24%-a) lakóhelyét jelentő településeken teremtette meg egy tisztább és egészségesebb környezetre lehetőségét.

2. ábra: Az összes, Hargita megyében 2008-2011 között kiépült vízvezeték hossza (km)

graf2

Forrás : Hargita Megye Tanácsa Beruházási igazgatóság adatai

Az elmúlt négy évben Hargita megyében összesen 569,36 km vízvezeték és 540,1 km csatornavezeték készült el.

3.ábra: Az összes Hargita megyében 2008-2011 között kiépült csatornavezeték hossza (km)

graf3

Forrás : Hargita Megye Tanácsa Beruházási igazgatóság adatai

Az intenzív fejlesztésnek köszönhetően Hargita megyében látványosan javult a közműolló (az 1 kilométerre jutó csatornavezeték hossza méterben) az utóbbi években, amelynek köszönhetően a környezetterhelés is csökkent és a vállalkozások lehetőségei is nagymértékben javultak.

Az alábbi ábrán látható, hogy Hargita megyében a közműolló az országos és régiós átlagnál is kedvezőbbé vált.

4. ábra: A közműolló alakulása 2002-2010 között (saját szerkesztés a ins adatai alapján)

graf4

Forrás : Hargita Megye Tanácsa Beruházási igazgatóság adatai

Ez a kedvező helyzet leolvasható az alábbi grafikonról is, ami a Székelyföldet magában foglaló három megye adatait hasonlítja össze. A gázhálózat kivételével az egy lakásra jutó víz és a csatorna kiépítettség tekintetében is élre kerüült Hargita megye köszönhetően az elmúlt évek fejlesztési programjainak.

5.ábra: Infrastruktúra ellátottság Hargita, Kovászna és Maros megyében (2011)

graf5

Forrás: insse.ro

A 2010-ben elindult félreeső települések villamoshálózatba kapcsolását célzó Villamosítás Hargita megye villanyhálózattal nem rendelkező településein elnevezésű program, aminek keretében 17,84 kilométer hosszú hálózat segítségével olyan települések kapcsolódtak be a villamoshálózatba, mint a Tölgyeshez tartozó Deákpataka, a Korond melletti Vadasmező, Hosszúaszó és Síkaszó. Ezeken a településeken közel 100 olyan háztartásban gyulladt fel a villany, ahol azelőtt nem volt soha vezetékes áram.

6. ábra: Hargita Megye Tanácsa által kiépített villanyvezetékek hossza 2008-2011 (km)

graf6

Forrás : Hargita Megye Tanácsa Beruházási igazgatóság adatai

 1,948 total views,  2 views today