Az ország regionális újrafelosztása ismét napirenden van. Az átszervezés hogyanjával és mikéntjével kapcsolatban szinte mindenkinek van elképzelése. A politikai (és fejlesztéspolitikai) felszólalásokban gyakori érv, hogy a jelenlegi regionális szerkezet nem kedvez az Európai Uniós finanszírozású programok abszorpciójának, a jelenlegi struktúra befagyasztása a területi különbségek növekedéséhez vezet. A területi különbségek várható növekedésével kapcsolatban korábbi elemzésünket ittolvashatják.

Az Európai Uniós csatlakozás megkívánta azt, hogy Románia is kidolgozza regionális politikáját. És lőn politika(?) és fejlesztési régiók, regionális tervek és fejlesztési programok. Az Európai Unió a területi kohézió alatt, nyilvánvalóan nem az eltérő gazdasági teljesítménnyel rendelkező térségek egy régióba zárását érti, különösen akkor nem, ha ily módon a területi különbségek regionális szinten kevésbé szembeütközőek. A regionális fejlesztésre szánt források szétosztásánál bizonyítani kevésbé, inkább csak feltételezni lehet (lásd az erre vonatkozó elemzést), hogy a fejlettségi mutatókat is figyelembe vették.

Gyakran hallani, hogy a szegény megyék a gazdagabb, tőkeerősebb megyékkel szemben hátrányba kerülnek a fejlesztési források lehívásánál és felhasználásánál. Anélkül, hogy ezt kétségbe vonnánk, néhány tényszerű adatot szeretnénk az alábbiak során bemutatni a Regionális Operatív Program kapcsán. Elemzésünk bár nem ad teljes képet, (hisz ahhoz az összes strukturális alapból felhasznált forrás adataira szükség lenne) mégis sokat sejtet. Arra a kérdésre, hogy miért (csak) a ROP adatsorain végeztük számításainkat, egy szakmai és egy módszertani válasz is adható. Egyelőre nehézkes az EU-s támogatásokra vonatkozó adatbázisok összevetése, nincs egy átlátható, könnyen felhasználható adatszolgáltatási rendszer az Irányító Hatóságok (értsd: minisztériumok) szintjén. Ugyanakkor a ROP források deklaráltan a területi különbségek csökkentését célozzák, ezért talán érdemes itt kezdeni a kutakodást[1].

A 2007-2013-as időszakban a regionális fejlesztésre szánt források az ország régiói között a következőképpen oszlott meg:

  1. 1.       Ábra: A ROP források kihelyezése a régiók szintjén

[1] Elemzésünk egy pillanatfelvétel a 2012 év végi helyzetről. A következtetések is ezek fényében értelmezendők. Az általunk nyújtott kép azért sem teljes, mivel jelenleg is több tengely intézkedései megpályázhatóak..

adradat

Forrás: saját számítás az ADR adatai alapján

A Regionális Fejlesztési Ügynökség adatai szerint a Középrégió önkormányzatai, cégei és civil szervezetei 483,62 millió euróra pályázhattak az aktuális tervezési ciklus alatt.

2012. augusztus 1-ig mintegy 1142 pályázat érkezett az ügynökséghez, az igénylések érteke két és félszerese volt a rendelkezésre álló forrásokat. A beküldött (!) projektek értéke alapján számolt abszorpciós ráta 168,4%. Ekkor még elbírálás alatt állt 214 projekt, a projektek közel felét (49%) pedig visszautasították. Amennyiben a sikeres projektek arányából a régiók forrásbevonási képességére vonnánk le következtetéseket, úgy a Déli régió lenne az első helyen 46,77%-os sikeres projektaránnyal és éppen a Középrégió az utolsón 31,8%-os aránnyal.

  1. 1.       Ábra: a Középrégiónak allokált források és a leszerződött értékek lejben (30.11.2012)

adradat2Forrás: saját számítás az ADR adatai alapján

Versenyben a megyék

A bevezető sorokban foglalt gondolatokra visszatérve, sokkal érdekesebb számunkra, hogy miként alakult a régión belül a megyék

Versenyben a megyék

A bevezető sorokban foglalt gondolatokra visszatérve, sokkal érdekesebb számunkra, hogy miként alakult a régión belül a megyék forrásbevonása. A „politikai faktort” (olyan projektek ahol a verseny nem, vagy csak korlátozottan érvényesül: pl.: Brassó, Marosvásárhely és Szeben városfejlesztési projektjei, vagy az Egészségügyi Minisztérium által nevesített sürgősségi korház modernizáció) zárójelbe téve a következő érdekességeket figyelhetjük meg:

  • Az elemzés időpontjában a régió szintjén leszerződött projektérték a rendelkezésre álló keretet közel egyharmaddal haladja meg (132%-os nyers abszorpció). Ez a projektek kivitelezése során, a közbeszerzési verseny következtében minden bizonnyal csökkenni fog (teoretikusan az is elképzelhető, hogy szabad források is maradnak egyes tengelyeken).
  • Brassó és Fehér megye a leszerződött projektértékek alapján a források több mint 40%-át tudhatja magáénak, ez 4,5 lejes árfolyamon összesen 225 millió Eurót jelent.
  • Nem nagy meglepetésünkre Fehér megye az abszolút nyertese a jelenlegi regionális berendezkedésnek

 

  1. 1.       Ábra: a leszerződött projektek értéke euróban (1 EUR=4,5)

adradat3

Forrás: saját számítás az ADR adatai alapján

Fehér megye kiugró teljesítménye a fajlagos mutató alapján válik egyértelművé, itt ugyanis egy lakosra 1534 lej leszerződött ROP összeg jut, míg Maros megyében ennek alig több, mint fele 840 lej. A másik két székelyföldi megye ezzel szemben igencsak jól teljesít, Kovászna a második helyen, Hargita pedig a harmadik helyen (1082 lej) található a régió megyéi között.

Az alábbi ábrán is látható, hogy messzemenően lakosságarányán felül sikerült projekteket leszerződnie Fehér megyének. Szintén lakosságarányon felül teljesít Kovászna megye, Hargita lakosságarányosan, míg Brassó, Maros és Szeben megyék teljesítménye a lakosságarány szempontjából elmarad.

  1. 1.       Ábra: A leszerződött forrásarány és népességarány a régió megyéiben

adradat4

Forrás: saját számítás az ADR adatai alapján

A leszerződött projektek számát tekintve az első helyen Brassó megye található 108 projekttel, ezt követi Maros (70) és Hargita (62 projekttel).

  1. 1.       Ábra: a leszerződött projektek száma megyénként és tengelyenként

adradat5

Forrás: saját számítás az ADR adatai alapján

Százezer lakosra számolva regionális szinten 17,3 leszerződött projektet találhatunk, ennél jobban teljesített Kovászna, Brassó és Hargita megye (20,3), a regionális átlag körül Fehér (18 projekt/100ezer fő). A fajlagos mutató alapján a legkevesebb támogatási szerződés Maros és Szeben megyében íródott alá (11,4). A projektértékek nagy szórása miatt az 1 projektre eső átlagértékek csak sejtetni tudnak dolgokat. Ez alapján a legnagyobb átlagérték/projekt Szeben és Fehér megyében tapasztalható, közel 2 milló euró értékben, míg a legkisebb átlag projektértéket a legtöbb támogatási szerződéssel rendelkező Brassó megyében találhatjuk. Ez talán nem annyira meglepő, ha arra gondolunk, hogy a leszerződött projektek felét a mikrovállalkozások tették, le akik maximum 200.000 Euró értékű támogatásra pályázhattak.

 

Kinek mi a fontos?

Tengelyenként vizsgálva a leszerződött projektek helyzetét nem lehet nem észrevenni Gyulafehérvár igencsak nagy értékű integrált városfejlesztési projektjét (ami megközelíti a növekedési pólus Brassó[1] és szintén magasabb városi rangú Marosvásárhely ilyen jellegű projektjeinek az összegét!).

Általában véve a megyei utak rehabilitációjára leadott projektek értéke a legnagyobb a megyékben, csupán Brassó és Fehér megyékben haladják meg az integrált városfejlesztési projektek ezt az értéket. A városi/megyei utak modernizációjának lehetőségével a legnagyobb mértékben a szebeni, a hargitai és a maros megyei önkormányzatok éltek, a leszerződött projektértékek közel kétharmada esik erre a három megyére.

Az egészségügyi infrastruktúrafejlesztésre szerződött összegek háromnegyede illeti Kovászna megyét, a megyei sürgősségi korház rehabilitációjára előkészített projekt (87,3 millió lej értékű projekt), ami gyakorlatilag a leszerződött megyei ROP források 28%-át teszi ki, miközben Brassó megye ezen a tengelyen nem nyújtott be pályázatot. Egyébként korházi támogatásra az előbb említett címkézés miatt más megye nem is pályázhatott volna, csupán járó beteg rendelők modernizációjára.

Kevésbé koncentrált a forráslehívás a szociális infrastruktúra fejlesztési tengely esetében, ahol a régiós listát két székelyföldi megye Maros (23 millió lej) és Hargita (11 millió lej) vezeti.

A 3.3-as tengelyen leszerződött projektek között két „közös” pályázatot találhatunk összesen 63 millió lej értékben. Bár a projekt olyan értelemben közös, hogy mind a hat megye részt vesz benne, a katasztrófavédelmi és sürgősségi esetek felkészülésére szolgáló eszközökből és beruházásokból mégsem egyformán részesednek a régiók (60%-a Maros, Szeben és Brassó megyékbe ment).

A 3-as tengely előbbi intézkedéseivel ellentétben az oktatási és képzési infrastruktúrafejlesztésre jelenleg már nem lehet pályázni.  A tengelyen a régióban leszerződött projektek egynegyedét és a projektérték szintén negyedét Hargita megye szerződte le (41,5 millió lej). Ezzel a teljesítménnyel a megye a régió éllovasának számít.

A  4.1 és 4.2-es tengelyen, ahol a produktív beruházásokra lehetett (és elvileg még mindig lehet) pályázni a leszerződött források többsége a fejlettebb vállalkozói réteggel rendelkező Szeben és Maros megyékbe vándorolt. Maros és Kovászna megyéből 3-3 pályázat esetében írtak alá támogatási szerződést, Fehér megyének pedig egyetlen nyertes pályázata sincs.

A mikrovállalkozásoknak szánt 4.3-as tengely a vizsgálat időpontjában 147%-os leszerződött abszorpciós szinten volt. A régióból összesen 187 cégnek volt nyertes projektje összesen 150,4 millió lej értékben. A legtöbb pályázó Brassó megyéből (53) került ki, ezt követte Maros megye (40 cég), Fehér és Hargita megye (26 cég). Szeben megye mind a leszerződött, mind pedig a projektek számát tekintve az utolsó helyen áll a rangsorban. 1 mikro vállalkozásra számolva a legtöbb forrás Fehér megyébe vándorolt (több, mint 1000 euro), míg Szeben megyébe alig több, mint 300 euró.

A turisztikai potenciál értékesítéséhez kapcsolódó 5-ös tengely esetében is igencsak érdekes a kép. A székelyföldi önkormányzatok közül, 2012 végéig csupán Marosvásárhely pályázott a kulturális örökség értékesítése céljából kiírt pályázatokon. Ennél népszerűbb volt az 5.2-es tengely, ahol megyei és települési önkormányzatok is sikeres pályázatokat nyújtottak be (Hargita 2 projektet, Kovászna 2 projektet, Maros 4 projektet). A turisztikai népszerűsítésben regionális szinten második helyen álló Hargita megye projektjeinek (14 projekt) felét Hargita Megye Tanácsa nyújtotta be. Ez hét nyertes projektet jelent, összesen mintegy 6,2 millió lej értékben.

A technikai segítségnyújtással kapcsolatos projektek célterülete értelemszerűen a Regionális Fejlesztési Ügynökség székhelyeként szolgáló Gyulafehérvár  mintegy 34,5 millió lej értékű projekttel.

  1. 1.       Ábra: A leszerződött ROP források felhasználásának súlypontjai megyénként euróban

[1] Megjegyzendő, hogy Brassó még nem szerződte le az összes projektjét az 1.1 tengelyen

adradat6Forrás: saját számítás az ADR adatai alapján

A fentiek alapján a következő megyei profilok rajzolódnak ki (a diagram skálabeosztása a regionális rangsort jelenti):

  • Brassó megye: a produktív beruházások célterülete. Itt a vállalkozásfejlesztés, a városfejlesztés és turizmus a húzóerő, ezekre a területekre áramlott be a legtöbb pénz.
  • brassoMaros megye: fókuszban a gazdaságfejlesztés. Itt alapvetően az üzleti környezet és a turizmus fejlesztésére tevődik a hangsúly.

maros

  • Szeben megye: előtérben az infrastruktúra.  Szeben esetében a közúti és az üzleti infrastruktúra fejlesztésre szerződték le a legtöbb forrást.

 szeben

  • Fehér megye: az abszolút nyertes.

 feher

  • Hargita megye: szociális beruházások és közútfejlesztés. Hargita megye esetében a megyei utak, a két város integrált fejlesztése, valamint az oktatási-képzési beruházásokon van a hangsúly.

hargita 

  • Kovászna: az egészségügyi pólus. A sürgősségi kórházfejlesztési projekt gyakorlatilag tarol.

kovaszna

Konklúzió

Az adatokból, számításokból sokféle következtetés vonható le. Könnyen félrevezethető lehet, ha csak a számokat, fabrikált mutatókat nézzük. Észre kell vennünk, hogy Székelyföld (Maros megye kivételével) jellemzően a szociális beruházások és a közúti fejlesztések célterülete. A nagyobb hozzáadott értéket jelentő, a gazdasági felzárkózást (és új munkahelyek létrehozását) ösztönző produktív beruházások nem ide összpontosulnak. Talán joggal jelenthető ki, hogy a forrás oda áramlik, ahol arra van fogadókészség, de ugyanezen kijelentés alapján az is megállapítható, hogy az aktuális regionális szerkezetben nem várható felzárkózás a szegényebb megyék részéről. Már csak a gazdaságösztönző források alacsony részesedése miatt sem.

A növekvő területi különbségek nyilvánvalóak. A középrégió példáján is láthatjuk, hogy az ország regionális politikája (ha volt ilyen) megbukott. A problémát már csak tetőzi, hogy a jelenlegi regionális szerkezet mellett történik nem csupán a ROP, de a többi EUs források szétosztása is.

 1,898 total views,  1 views today