Az alábbi elemzés kiindulópontjait egy román napilapban megjelent, hazai átlagbérek alakulását vizsgáló cikk kölcsönözte (az említett cikk elérhető itt: , a cikkben a Nemzeti Statisztikai Hivatal megyékre leosztott adatait használták).

A Statisztikai Hivatal adatai szerint 2008 szeptembertől a válságból való kilábalás időpontjáig (2011 tavasza) az országos nettó átlagbér 15,2%-al növekedett (197 lejes növekedés) 1.296 lejről 1.493 lejre.

Az adatsorok szerint a vizsgált időszakban a különböző megyék teljesítménye eltérő képet mutat. A sor végén Szilágy, Bákó és Giurgiu megyék kullognak, ahol gyakorlatilag a nettó átlagbérek csökkenése volt megfigyelhető.

A vizsgált időszakban a bérek növekedési üteme az elmúlt 2,5 évben 10 megyében volt átlag fölötti. Az átlagbérek növekedési üteme alapján felállított rangsor élvonalában Ilfov, Maros és Argeș megyék tartózkodnak 24%-ot meghaladó növekedéssel, a sorban őket a főváros követi.
Mivel az átlagbérek megyénként nem nivelláltak ezért történhet meg, hogy adott esetben egy kisebb arányú növekedés nominálértéken kifejezve nagyobb jövedelemgyarapodást eredményez.

Így például ha a növekedést lejben fejezzük ki, akkor egyértelműen a főváros vezet 430 lejes plusz jövedelemmel, ez látható az alábbi ábrán.

tablazat

Nem mellékes kérdés, hogy melyik megyék mutatnak nagyobb dinamikát a bérek tekintetében, azok-e, amelyekben egyébként is relatíve magas volt a nettó átlagbér, vagy inkább a szegényebb megyék.
Ezt a kérdést kívántuk tisztázni kiszámolva a rangkorreláció értékét a válság beálltának időpontjában a nettó átlagbérek alapján felállított rangsor és a vizsgált időszakban tapasztalt növekedés mértéke alapján felállított rangsor között. Eredményeink (ρ = ,191, Sig.=,226) azt mutatják, hogy nem figyelhető meg összefüggés a két rangsor között, azaz nem jelenthető ki az, hogy a növekedés aránya szignifikánsan nagyobb lett volna a gazdag megyékben, de az sem igaz, hogy a gyengébben teljesítő megyékben tapasztalható lenne egyfajta felzárkózás.

A táblázat alapján láthatjuk, hogy Hargita és Kovászna megye a középmezőnyben teljesít, míg a Maros megyei átlagbérek növekedési üteme az országban a második legnagyobb.

A székelyföldi megyék teljesítménye különösen figyelmet érdemel, hisz a válság megjelenésének időpontjában, 2008-ban még a statisztikák arról árulkodtak, hogy Székelyföldön a legalacsonyabbak a nettó átlagbérek az országban.

Ezzel szemben az alábbi ábra már azt igazolja, hogy a 2010-es évi nettó átlagbérre vonatkozó adatok (euróban) alapján Hargita megye hét másik megyét utasított maga mögé.

terkep

2011 tavaszára két székelyföldi megye is több pozícióval javította helyezését, Kovászna a 38-ik helyről a 27-re lépett előre, míg Maros megye 13 helyezést javítva a 26-ik helyről a 13-ra került.

Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy a nettó átlagbér növekedése Hargita megye estében sem jelenti azt, hogy 129 lejnek megfelelő többletértékű árut és szolgáltatást tudnak a megye lakosai megengedni maguknak a 2008-as évvel szemben, hisz reálértéken számolva (az infláció hatását kiküszöbölve) ez a 15%-os növekedés tulajdonképpen néhány százalékpontos csökkenést jelent. Magyarán a több pénz ma még mindig kevesebbet ér.

Fontos megjegyezni, hogy a tendencia mindenképp kedvező és amennyiben sikerül a jelenlegi ritmust tartani, hamar ismét a 2008-as reálbér fölé emelkedhet a megye lakosságának bérei.

Érdekes lenne ugyanakkor megvizsgálni a munkanélküliség alakulását és annak szerkezetét, illetve a munkanélküliség (ami márciusban 7,6%, több mint 11.000 fő volt) és átlagbérek alakulása közötti összefüggéseket is. Ez utóbbi 2011 márciusában az országos átlag 66%-a, azaz 987 lej volt a megyében, amely 2 százalékponttal rosszabb, mint 2008-ban.
Az adatsorok a gazdasági és jövedelmi különbségek növekedésére hívják fel a figyelmet, a főváros és vidék között, hisz tudni kell, hogy az ország legdinamikusabb gazdasági térségében szerzett bérek (Bukarest és Ilfov) nagyban befolyásolják az átlagbérek alakulását.

Nem mellékes kérdés az sem, hogy melyik gazdasági ágazat járul hozzá a leginkább az átlagbérek növekedéséhez. Hargita megyében a nettó átlagbéren felül, 2011 márciusában a szolgáltatási szektorban (990 lej), illetve az iparban és építőiparban lehetett keresni, míg a mezőgazdaság és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások esetében átlagbér alatti volt az ágazatban szerezhető átlagfizetés.

A szolgáltatások esetében azonban 2010 áprilisához képest, 2011 áprilisban a nettó átlagbérek jelentősen csökkentek, 1214 lejről 989 lejre, maguk után vonva a nettó megyei átlagbér csökkenését is, míg a primer és tercier szektor bérei ez idő alatt nominálisan növekedtek.

Következtetések helyett az alábbiak fogalmazhatók meg:

• A válság a székelyföldi megyei átlagbérek alakulását sok más romániai megyék átlagbéreinek alakulásához képest kevésbé érintette kedvezőtlenül.
• A megyei gazdaságszerkezetben csekély arányt képviselnek azon szektorok, amelyek országos szinten jelentős dinamikát mutatnak a bérek esetében, ezért tovább kell ösztönözni a szerkezetváltást.
• Hargita megyében az átlagbér növekedési üteme közel azonos az országos átlaggal, Maros megye teljesítménye kiemelkedő, Kovászna megye teljesítménye sem marad el túlságosan az átlagtól.
• Amennyiben sikerül az utóbbi időszak dinamikáját tartani, úgy a székelyföldi megyék belátható időn belül ténylegesen felzárkózhatnak az országos átlaghoz, vagy legalábbis csökkenthető a leszakadás üteme.
• Amennyiben sikerül az utóbbi időszak dinamikáját tartani, azaz sikerül az átlagbér-növekedési ütemet az inflációs ráta fölött tartani (ami ismét csökkenő pályára áll) úgy a székelyföldi megyék lakosai rövidesen pozitív változást érezhetnek az életszínvonal tekintetében is.
• A bérek Európai Uniós szintű konvergenciájára általánosan kedvezőtlenül hatott a válság, hisz az országot mélyebben érintette a válság
• Paradoxonnak tűnhet, hogy bár a gazdasági teljesítmény alapján Hargita megye bár az utóbbi időben sokat javított helyzetén (pl. a GDP/fő tekintetében Maros megyét is megelőzve) ez az átlagbérekben még egyelőre nem látszik visszaköszönni.
A munka termelékenységének mutatója alapján Hargita megye, bár a regionális átlag alatt teljesít, de megelőzi Székelyföld gazdasági motorjának tekintett Maros megyét és hozzávetőlegesen azonos értékeket mutat Kovászna megyével, ugyanakkor az átlagbérek esetében elmarad ezektől.

A munka termelékenysége Hargita megyében 2010-ben: 45601, 39 lej
A munka termelékenysége Maros megyében 2010-ben: 44163, 09 lej
A munka termelékenysége a Központi régióban 2010-ben: 57718 lej

• A helyi vállalkozások támogatásával és a befektetők vonzásával az önkormányzatoknak is tovább kell ösztönözni a minőségi munkahelyteremtést a megyében

 

 2,888 total views,  1 views today