Rövid elemzésünk célja, a Hargita megyében meghirdetett állások alapján egy helyzetképet adni arról, hogy mely ágazatokban számottevő a szakképzett munkaerő iránti kereslet. Az elemzéshez felhasznált adatsorokat a Hargita Megyei Munkaerő Elhelyező Ügynökségnél lejelentett állások képezik.

(Megjegyzés: az adatok alapján nem vonhatóak le teljes értékű következtetések a valós megyei munkaerőpiaci igényekre vonatkozóan, viszont ez az egyetlen olyan hivatalos adatsor, amely rendelkezésünkre áll. Az elemzés során, csak azokat a szakmákat vontuk be a vizsgálatba, amelyekre legalább 10 munkaerőigény létezett – beiskolázási szempont).

Az elemzés során a következő két szempont került vizsgálatra:

1. A meghirdetett állások szakágazatonkénti megoszlása
2. A meghirdetett állások szezonális jellege

 

1. A meghirdetett állások ágazatonkénti megoszlása
2011 januárjától 2012 szeptemberéig összesen 9020 munkahelyet jegyeztek a Megyei Munkaerő Elhelyező Ügynökségnél. Ezeket a következő gazdasági-foglalkoztatási kategóriákba sorolhatjuk:

 

Építőipar

1338

Konfekció és textilipar

1227

Kereskedelem

1208

Más, képzettséget nem igénylő, vagy munkahelyi képzést igénylő állások

870

Fafeldolgozó ipar

816

Más, szakképzetlen munkaerő

717

Ipari szakmunkások

676

Vendéglátás, turizmus

392

Felsőfokú végzettséget igénylő munkakörök

353

Szállítás

287

Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás

234

Egészségügy

207

Könyvelők, tisztviselők

180

Irodai tevékenységek

144

Élelmiszeripar

89

Más, szakképzettség szempontjából be nem sorolható állások

85

Tanügy

74

Bányászat

55

Informatika

48

Kézművesek

20

 

Néhány ágazat esetében megnéztük alaposabban azt is, hogy az ágazaton belül milyen szakmák iránt mutatkozott igény.

A vizsgált időszakban az építőiparban volt meghirdetve a legtöbb állás, aminek fele (560 állás) szakképzetlen munkaerő alkalmazására vonatkozott. Ezen iparágban a szakképesítést igénylő állások eloszlása a következő:

 

Építőipar – szakképesítést igénylő állások

Összesen

Jan.-Márc.

2011

Ápr. – Szept. 2011

Okt. 2011- Márc. 2012

Ápr. – Szept. 2012

Gépkezelő

63

13

12

14

24

Kőműves

353

39

101

93

120

Festő

43

5

9

15

14

Csoportvezető – építkezés

4

1

2

1

0

Szakképzett munkás – építkezés

108

25

37

21

25

 

A második legtöbb foglalkoztatottat igénylő ágazat, a konfekció és textil ipar. Itt már sokkal számottevőbb a szakképzett munkaerő iránti igény, a meghirdetett állások 80%-át teszi ki. Ugyanakkor a feldolgozott adatokból nem lehet következtetni arra, hogy a meghirdetett állások közül hány vonatkozik új munkahelyre és hány állást hirdettek a fluktuáció ellensúlyozása végett.

Konfekció és textilipar

Összesen

Jan.-Márc.

2011

Ápr. – Szept. 2011

Okt. 2011- Márc. 2012

Ápr. – Szept. 2012

Szakképzett munkás – készruha ipar

961

83

155

110

613

Szakképzetlen munkás – készruha ipar

252

11

67

66

108

 

A szakiskolai képzés szempontjából továbbra is jelzés értékű lehet, hogy jelentős a szakmunkások iránti igény úgy a fafeldolgozó iparban, mint az ipari szakmunkások iránt általában (villanyszerelők, géplakatosok). A meghirdetett állások jellegét tekintve az is elmondható, hogy mindkét iparágban változatos munkakörökben történik a foglalkoztatás, így nagyon fontos egyrészt az alapképzés minősége, majd az ágazaton belüli szakosítás, lásd ács és restaurátor-ács iránti érdeklődést, de ugyanez elmondható a géplakatosok esetében is, ahol úgy egyszerű, mint komplex gépek karbantartására, működtetésére alkalmas munkaerőt is keresnek.

 

Ipari szakmunkások

Összesen

Jan.-Márc.

2011

Ápr. – Szept. 2011

Okt. 2011- Márc. 2012

Ápr. – Szept. 2012

Géplakatos

225

46

91

29

59

Autószerelő

104

23

30

31

20

Villanyszerelő

93

30

24

25

14

Műhelyvezető

15

0

5

7

3

Esztergályos

63

13

28

9

13

 

Faipar

Összesen

Jan.-Márc.

2011

Ápr. – Szept. 2011

Okt. 2011- Márc. 2012

Ápr. – Szept. 2012

Szakképzett munkás – fafeldolgozás

106

5

33

28

40

Ács

239

25

88

60

66

Restauráló ács

28

4

13

3

8

Csoport vezető – fafeldolgozás

10

2

3

5

0

Asztalos

424

39

100

83

202

 

2. A meghirdetett állások szezonális jellege

A meghirdetett állásokat két periódus szerint soroltuk, hidegebb hónapok (október – március), valamint melegebb hónapok (április – szeptember) alapján.
Vizsgált periódusok:
I. periódus: 2011. január – március (2010. október – decemberi periódusra nincs adat)
II. periódus: 2011. április – szeptember
III. periódus: 2011. október – 2012. március
IV. periódus: 2012. április – szeptember

Összegségében, az elemzés szempontjából elenyésző a különbség az adott periódusok között. Azok a szakágazatok – mint például az építkezés vagy mezőgazdaság, ahol a munkavégzés időjárás függő – sem mutatnak szezonálisan nagy különbséget. Ennek az egyik oka lehet a nem hivatalos foglalkoztatás, valamint a napszámos törvény által adott keretek, (amelyekre vonatkozóan adatokat nem tudtunk elérni) de mindkét esetben megállapítható, hogy ezen időszakos munkálatokra nagyrészt szakképzetlen munkaerőt alkalmaznak.

Hangsúlyosabb különbséget a faipar és a vendéglátó ipar esetében tapasztalhatunk, értelemszerűen itt a meleg időszakban több volt a meghirdetett állás. Arra viszont ismét nincs adat, hogy ezen állások időszakosak, vagy meghatározatlan időre voltak kialakítva.

Összegzés

• 2012. január – szeptember időszakban 8,25% nőtt a hivatalosan lejelentett munkahelyek száma, az előző év azonos periódusához viszonyítva. Ez számadatban összesen 4288 munkahelyet jelent (előző évben 3961 munkahely).
• Előzetes feltevésünk, miszerint a meghirdetett állások megoszlása többnyire követi a foglalkoztatási struktúrát csak részben bizonyosodott be. Láthatjuk, hogy míg például az építőiparban dolgozik a megyei foglalkoztatottak kevesebb, mint 5%-a, addig az ágazatban meghirdetett állások közel 15%-át tette ki a teljes munkahelykínálatnak. Ez a fajta aránytalanság leginkább a mező- és erdőgazdálkodás esetében szembetűnő.
• A meghirdetésre kerülő munkahelyek számának növekedésével párhuzamosan egyfajta szerkezeti átalakulás jelei is kirajzolódni látszanak, bár nagyobb intervallum vizsgálata lenne szükséges a trendszerű változások kimutatására.
• Például növekedés volt tapasztalható a textil- és konfekcióiparban (158%-os növekedés), a faiparban (52,8%), a vendéglátásban (35,5%) és az építőiparban (29,7%), míg csökkenés volt tapasztalható az ipari szakmunkások (34,23%-al), a kereskedelem (-17,24%), a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörök (-11,7%) és az élelmiszeripar (10 fő) esetében.
• Jelentősen csökkent ugyanakkor a mezőgazdasági és erdészeti ágazat munkaerőigénye (52,64%), aminek magyarázata lehet az idei év gyenge mezőgazdasági teljesítménye, valamint a napszámos törvény 2011. májusi hatályba lépése.
• Látható, hogy az alapszintű szakoktatás mellett a magasabb szintű képzettség megszerzésére is szükség van. Különösen a műszaki és gazdasági felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek iránt számottevő a kereslet, ugyanakkor egyes szakmákon belül növekedik a specifikus szakosodás igénye is.
• Az adatok alapján megállapítható, hogy továbbra is komoly igény mutatkozik a szakemberekre a helyi termelői és szolgáltatói szektorban egyaránt. Kérdés marad, hogy a megyei szakoktatás rendszere mennyire tudja tartani a lépést a változó munkaerőpiaci igényekkel.

 

 1. Ábra: A munkahelyek számának alakulása (2011 jan.-szept. – 2012 jan.-szept.)

munka1

2. Ábra: Munkahelyek számának alakulása az egyes periódusokban

munka2

 3. Ábra: Az építőiparban meghirdetett munkahelyek alakulása

munka3

4. Ábra: A mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban meghirdetett munkahelyek alakulása

munka4

5. Ábra: A konfekció- és textiliparban meghirdetett munkahelyek alakulása

munka5

6. Ábra: A faiparban meghirdetett munkahelyek alakulása

munka6

7. Ábra: Ipari szakmunkás munkahelyek alakulása

munka7

8. Vendéglátó iparban meghirdetett munkahelyek alakulása 

munka8

9. Ábra: Bányászatban meghirdetett munkahelyek alakulása

munka9

10. Ábra: Élelmiszeriparban meghirdetett munkahelyek száma

munka10

11. Ábra: Felsőfokú végzettséget igénylő munkahelyek alakulása

munka11

 1,793 total views,  1 views today