Van-e színe, szaga az EU-s pénznek? – 2011.08.22.

Másodelemzés a Közpolitikai Intézet által készített tanulmányról a ROP és a KKFOP felhasználásáról (Fondurile Structurale de la Oportunitate de Dezvoltare la Buget de Pradă – șansele redresării României prin fonduri structurale) elérhető itt .

A tanulmány címe: Fondurile Structurale de la Oportunitate de Dezvoltare la Buget de Pradă – șansele redresării României prin fonduri structurale
(elérhető itt)

A tanulmány célja:

• Az Európai Uniós támogatások felhasználására vonatkozó információk közzététele, az erre vonatkozó statisztikák átláthatóságának biztosítása.
• A tanulmány emellett célul tűzte ki a civil szféra részvételének ösztönzését a következő pénzügyi-programozási időszak prioritásainak meghatározásában.
• A hazai forráselosztás, forrásmenedzsmentben megmutatkozó problémák és hiányosságok feltérképezése

Készült: 2011 március-június, az Open Society Institute, Mental Health Initiative támogatásával

Készítette: A Közpolitikai Intézet (Institutul pentru Politici Publice)

A tanulmány fókuszában lévő kérdések: a ROP, a KKFOP és a HEFOP források mentén támogatást nyert projektek földrajzi, politikai és egyéb szempontok szerint történő megoszlása az országban.

Adatgyűjtés módszertana:

– Nyilvános információk feldolgozása
– Irányító Hatóságok és Közreműködő Szervezet weboldalai
– Irányító Hatóságok és Közreműködő Szervezetekhez intézett információkérések (jóváhagyott projektek, aláírt szerződések, stb.)

– Interjúk, egyeztetések az Irányító Hatóságok képviselőivel

A tanulmány legfontosabb Székelyföldi vonatkozásai – másodelemzések:

 

Az Irányító Hatóságok által közölt információk szerint a Regionális Operatív Program 2007-2013 esetében Hargita megye a közel 45 millió Euróra rugó forrásbevonó képessége alapján a középmezőnybe tartózkodik az ország megyéinek sorában. A középmezőny alsó felében tartózkodik Maros megye, míg Kovászna megye a maga 18 millió Eurós teljesítményével sereghajtónak számít (a sorban az utolsóelőtti helyet foglalva el, csupán Ialomița megyét előzve meg).

1. Ábra: A lehívott illetve jóváhagyott projektek összértéke lejben a székelyföldi megyék esetében (2011 májusi helyzetkép)

abra1p

A fenti adatsorok az önkormányzatok forrásbevonási tevékenysége mellett a székelyföldi vállalkozások és civil szervezetek teljesítményét is magukba foglalják.
A három székelyföldi megye aggregált forráslehívása a Regionális Operatív Programból összesen 416.142.346 lejre (hozzávetőlegesen 99 millió euróra) tehető, ami a következőképpen oszlik meg az igénylők típusa szerint:

2. Ábra: A ROP-ból lehívott pénzügyi források megoszlása az igénylők szerint

abra2p

A Székelyföldön eszközölt fejlesztések legfontosabb szereplőinek, a pályázati úton történő forrásbevonás legszámottevőbb helyi aktorainak a helyi és megyei önkormányzatok számítanak, legalábbis a Regionális Operatív Program esetében.
A gazdaság szereplőinek részesedése kevesebb, mint ¼, itt azonban érdemes lenne megvizsgálni az összes elérhető Európai Uniós forrás (szektoriális operatív programok, vidékfejlesztési program, stb.) esetében ezt a kérdést, hisz például a Versenyképesség Növelését célzó Operatív Program keretében kiírásra kerülő pályázatokat sokkal „testhezállóbbnak” érezhetik a vállalkozások. A fenti ábra alapján a székelyföldi civilek forrásbevonó tevékenysége elenyésző, alig 735.000 euró.
Megyei bontásban a különböző igénylők mentén vizsgálva a kérdést igencsak érdekes képet kapunk. Amint az alábbi ábrán is látható, Hargita megye teljesítményéhez mérve (HR=100%) mind Maros, mind pedig Kovászna megye teljesítménye elmarad az önkormányzatok esetében. A Hargita megyei önkormányzatok (helyi önkormányzat és megyei önkormányzat együttvéve) közel 42 millió eurót hívtak le a Regionális Operatív Programból, míg a Maros megyeiek 27,5 millót, a kovásznaiak pedig csupán 16 millió eurót.
Az ábrán ugyanakkor az is láthatóvá válik, hogy a Maros megyei cégek és civilek forráslehívó képessége a ROP-ból lehívott összegek alapján a legjobb Székelyeföld szerte. Ezek több mint 3,5x több pénzösszeget hívtak le, mint a hargitai társaik, ugyanakkor egyetlen Kovászna megyei civil szervezet sem pályázott a ROP forrásokra.

3. ábra: A ROP-ból támogatást nyert önkormányzatok, cégek és civil szervezetek teljesítménye Hargita megyéhez képest (HR=100%)

A politikai képviselet és forrásbevonási képesség kapcsolatának vizsgálata

abra3p 

Az alábbi ábrán a ROP-ból lehívott pénzösszegek megoszlását láthatjuk az önkormányzati vezetők politikai hovatartozása szerint.

4. Ábra: forrásbevonás és politikai hovatartozás összefüggései a ROP keretében kidolgozott pályázatok esetében

abra4p1 abra4p2

A politikai hovatartozás szerint vizsgálva látható, hogy 2011 nyaráig az RMDSZ vezetésű önkormányzatok összesen 44 sikeres projektet dolgoztak ki, mintegy 613.953.548 lej értékben.

Ha képviseletarányosan vizsgáljuk a különböző politikai pártok forráslehívó képességét a ROP esetében akkor a következőket kapjuk: Az RMDSZ-nek sikerült hoznia a képviseletarányos részesedését a lehívott ROP források esetében, azaz míg az ország helyi önkormányzatainak mintegy 5,7%-át vezeti RMDSZ-es polgármester, addig a lehívott források aránya is több mint 5% körüli értéket mutat.

abra4p3

forrás: wikipedia

Nem mondható ugyanez el például a PNL-ről, amely a polgármesteri székek 22%-át birtokolja, de a ROP-ból önkormányzatok által lehívott források csupán alig 10%-át tudhatja magáénak.
Ezzel egy időben a hatalmon lévő nagyobbik párt, a PDL képviseletarányán felül teljesít, míg a PSD teljesítménye az RMDSZ-éhez hasonlóan ugyancsak képviseletarányos.
A RMDSZ teljesítménye még jobb, ha a kidolgozott sikeres projektek számát vizsgáljuk, hisz itt a Szövetség részesedése képviseletarányon felül, azaz 7%-ot mutat.

A helyi közigazgatás hatékonnyá tétele, a helyi önkormányzatoknál dolgozó szakemberek projektgenerálással és projektmenedzsmenttel kapcsolatos kompetenciáinak növelése szempontjából különös jelentőséggel bír a KKFOP. Az önkormányzatok által kidolgozott projektek jelentős részét a megyei és helyi önkormányzatoknál alkalmazott szakemberek dolgozzák ki, ezek továbbképzése, projektgenerálással, projektmenedzsmenttel kapcsolatos ismereteinek és tapasztalatainak további bővítése ezért elengedhetetlen feladat. A gyakorlat azt igazolja, hogy az önkormányzatok (pályázati) forrásszerzési teljesítménye a hivatalban dolgozók kompetenciájával egyenesen arányos.
Hargita Megye Tanácsa különös figyelmet fordít a humánerőforrás fejlesztésének, az említett kompetenciák gyarapításának, ennek érdekében az elmúlt 2 évben egy jelentős, közel másfél millió lej értékű projektet bonyolított le.

Az adminisztrációs kapacitás növelését a különböző politikai pártok képviselői eltérő mértékben tartják fontosnak. A statisztikai adatok szerint az önkormányzatok által lehívott teljes forrás a KKFOP-ból több mint 21 millió Euró.
A KKFOP-ból lehívott források mértéke alapján a Szövetség teljesítménye még inkább pozitív képet mutat, hisz a lehívott forrásokból való részesedés közel 3,5%-al több mint a RMDSZ-es önkormányzati vezetők részesedése az ország helyi önkormányzati vezetőiből.

5. Ábra: forrásbevonás és politikai hovatartozás összefüggései a KKFOP keretében kidolgozott pályázatok esetében

abra5p

Az említett operatív program keretében kidolgozott projektek számát tekintve sem kell szégyenkeznie az RMDSZ-es önkormányzati vezetőknek. A 173 leadott projektből az RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok képviseleti arányon felül (8,7%-ban), nem kevesebb, mint 15 projektet dolgoztak ki a vizsgált időszakban.

Ábra: A KKFOP keretében kidolgozott sikeres projektek száma a politikai pártok szerint

 abra6p

Fontosabb konklúziók:

 

• A székelyföldi megyék esetében a legszámottevőbb forrásbevonási tevékenység Hargita megyében tapasztalható, ez alapvetően az önkormányzatok kedvező projektgenerálási hajlandóságával hozható összefüggésbe
• A projektgenerálás és menedzsment, mint hatékony forrásszerzési eszköz Hargita Megye Tanácsa esetében kiemelt figyelmet kap, országos szinten az egyik legjelentősebb humánerőforrás fejlesztési projekt a HMT-hez köthető
• Az önkormányzatokban dolgozó szakemberek felkészültsége és a pályázati úton szerzett források mértéke között pozitív korreláció van
• Fokozni kell a magánszféra, különösen a civil szervezetek projekt kidolgozási hajlandóságát
• A fenti adatok azt igazolják, hogy az RMDSZ vezetésű önkormányzatok projekt kidolgozási „kedve” átlagon felüli (legalábbis az elemzett 2 operatív program alapján)
• A jelentős pályázási, forrásbevonási tevékenység fontos forrásokhoz juttatta az RMDSZ vezetésű helyi önkormányzatokat, jelentős összegeket hozva egy-egy településre, egy-egy megyébe ezáltal növelve a helyiek életminőségét.

 2,000 total views,  1 views today